Zalaegerszeg

Zalaegerszeg a Zala, a Válicka és a Vizsla mocsaras völgyei fölé emelkedő dombháton fekszik.¹

Megye: Zala
Járás: Zalaegerszegi járás
Jogállás: megyeszékhely, megyei jogú város
Lakónépesség: 53 960 fő
Lakások száma: 27 954
Terület: 102,5 km²
Irányítószám: 8900

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Mária Magdolna-plébániatemplom – illusztráció — Mária Magdolna-plébániatemplom. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Zoli7 fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.5 hu). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.

Zalaegerszeg helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Zalaegerszeg története

Egerszeg első oklevelei és a megyei központ szerepe

A város honlapja szerint Zalaegerszeg nevét egy 1247-es oklevél említi először. A honlap szerint 1421-ben szerepel először városként (oppidum) egy oklevélben. 1600-ban a törökök elfoglalták Kanizsa várát, és az önkormányzat közlése szerint ezután Zalaegerszeg lett a megye és a környező védelmi vonalak központja.¹

Az 1826-os egerszegi tűzvész

1785-ben a város lakossága 2881 fő volt. Az 1826-os tűzvészben csaknem az egész város leégett. A tűzvész után Póka Antal mérnök tervei alapján tégla- és kőházakból építették újra a belvárost. Fényes Elek adatai szerint az 1828-as összeírásban Zalaegerszegnek 3454 lakosa volt. Az iparosok közül 181 kézműves 1828-ban 36-féle mesterséget folytatott. Az 1840-es években Zalaegerszegnek mintegy 450 épülete lehetett, ebből 420 a mezőváros polgárainak tulajdonában volt, többségében boronaház. Fényes Elek 1847-es statisztikája 3944 lakost említ, ugyanebben az évben nyílt meg Zala megye első kisdedóvója.¹²³

A szabadságharc évei és a rendezett tanácsú város

Zalaegerszeg 1848 előtt már több mint egy évszázada Zala megye állandó székhelye volt. 1848-ban az elemi iskolának 217 tanulója volt. Az év utolsó napján, december 31-én érkezett a városba először ellenséges katonaság. 1849 áprilisának végén, a megszállás végeztével a lakosság a plébániatemplom tornyán nemzeti színű lobogóra cserélte a fekete-sárga császári zászlót. Május 5-én a visszatérő császáriak Dondorf őrnagy vezetésével hadisarcot követeltek a magyar lobogó kitűzéséért. Az 1867-es kiegyezés után a város megyeszékhely maradt, de csak nagyközségi besorolásban; 1885-ben rendezett tanácsú város lett.¹³⁴

Az Ukk–Csáktornya vonaltól a megyei jogú városig

A 19. század végén az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítésével Zalaegerszeg bekapcsolódott a vasúthálózatba; az első vonat 1890 őszén érkezett. A millennium után két évvel azonban még kicsi, falusias jellegű település volt 9500 lakossal. Czobor Mátyás polgármester (1918–1936) idején épült meg a postapalota, a vasútállomás és a tűzoltóság épülete. Zalaegerszeg 1929-ben vált megyei jogú várossá. Később, 1945. március 29-én szovjet csapatok érték el a várost; komoly ellenállásba nem ütköztek, így nem voltak említésre méltó pusztítások. Az 1956-os forradalom megmozdulásai október 26-án kezdődtek, az esti tüntetésen halálos áldozatok voltak.¹⁴⁵⁶

Látnivalók

Mária Magdolna plébániatemplom

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a zalaegerszegi főplébánia templomát 1389 előtt Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. A főplébánia mai templomát 1803-ban szentelték fel. Az anyakönyvek 1703-tól maradtak fenn. A templom orgonáját 1903-ban az Angster gyár építette a zalaegerszegi zsinagóga számára, 1961-ben pedig áttelepítették ide.²

Göcseji Falumúzeum (Göcseji Skanzen)

Zala Megye Tanácsa 1963-ban határozatot hozott a Göcseji Falumúzeum létesítéséről, és ugyanebben az évben megkezdődött az építése. A szabadtéri néprajzi múzeum 1968-ban nyílt meg. A skanzen negyven építményből áll, többségüket Göcsej kis falvaiból telepítették át. Magját az ólai vízimalom adja, amelyet ipari műemlékké nyilvánítottak; déli fele 1902-ben készült. A Zala szabályozásakor a folyót új mederbe terelték, így a malom körüli szakasz holtággá vált.⁴⁷

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot 1969-ben alapították azzal a céllal, hogy bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar történetét. A múzeum szabadtéri kiállítása 30 000 négyzetméteres.⁸

Göcseji Múzeum

A Göcseji Múzeum 1950-ben alakult meg, első, főleg néprajzi jellegű állandó kiállítása 1953. november 29-én nyílt meg. 1970-ben költözött a Batthyány utcai épületbe, amelynek szakaszos felújítása 1971-ben indult. Az Elődeink élete című állandó kiállítás közel 500 négyzetméteren, öt egymásba nyíló teremben mutatja be a város történetét. Az intézmény 2018 és 2022 között nagyszabású felújításon esett át.⁴⁹¹⁰

Mindszentyneum

A Mindszentyneum háromszintes épület, amelyben kiállítások, kávézó, múzeumi bolt és konferenciatermek is vannak. Pinceszintjén a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencék és az egykori egerszegi vár néhány épített emléke látható.¹¹

Kálvária kápolna

A zalaegerszegi kálvária barokk kápolnája 1756-ban épült, gondozását sokáig a szabó céh végezte. A kápolna előtt 1785-ös évszámú copf stílusú feszület áll. A kápolnát 1977-ben tatarozták.²

Ferences Jézus Szíve-templom

A ferences Jézus Szíve-templomot 1927. szeptember 25-én szentelték fel IV. Károly király emlékére. A hozzá tartozó kolostort Mindszenty József plébános építtette, és 1926. november 29-én nyílt meg. A ferencesekre bízott II. plébániát 1942-ben alapították. A templomot 2002-ben belül, 2004-ben kívül teljesen felújították.²

Református templom

A Zalaegerszegen álló református templom Szeghalmy Bálint tervei alapján 1942-ben épült. Az épület erdélyi stílusú, építőanyaga fa és vörös homokkő.¹

Egykori városháza

Az egykori városháza eklektikus épülete a Főtér sarkán áll. Az eklektikus épület 1898-ban, Botfy Lajos polgármestersége idején készült, a régi városháza alapfalainak felhasználásával.⁴

Érdekességek

A város 17, korábban önálló falut olvasztott magába.¹⁵
Zalaegerszeg 2015-ben megnyerte a Virágos Magyarországért verseny fődíját, 2019-ben pedig megkapta az Arany Rózsa díjat.¹
Zalaegerszeg 1975-ben Hild János-díjat kapott.¹
Sebők Samu 1900-ban megírta Göcsej ismertetését, 1902-ben pedig Egerszeg történetét.⁴

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Zalaegerszegen is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.zalaegerszegen.com Ajtó ajto.zalaegerszegen.com Redőny redony.zalaegerszegen.com Szúnyogháló szunyoghalo.zalaegerszegen.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata zalaegerszeg.hu/varostortenet
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/Z/Zalaegerszeg.html
Zalaegerszegi Füzetek 5., Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben (Zala Vármegyei Levéltár kiadványa) mnl.gov.hu/sites/default/files/zml/kiadvanyok/zef5…
Zalai Múzeum 10 (2001), Németh József: A Göcseji Múzeum története epa.hu/01600/01613/00010/pdf/zm_10_2001_7-18.pdf
Zalaegerszegi Tourinform iroda (zalaegerszegturizmus.hu) zalaegerszegturizmus.hu/informaciok/a-varos-tortenete
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/kiallitasok/kommunizmus-aldozatainak-em…
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/gocseji-skanzen
Magyar Olajipari Múzeum olajmuzeum.hu
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/kiallitasok/elodeink-elete-varostortene…
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/gocseji-muzeum
Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága zegimuzeumok.hu/mindszentyneum

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.